A Mercur Rent a Car Kft. a panaszokról, közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023.évi XXV. törvény szerinti belső visszaélés-bejelentési rendszert működtet, melynek szabályzatát az alábbiak szerint teszi közzé.

1.) Fogalommeghatározások

1. Panasz: A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul,
és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A
panasz javaslatot is tartalmazhat;

2. Közérdekű bejelentés: a közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek
orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű
bejelentés javaslatot is tartalmazhat;

3. Bejelentés: panaszt vagy közérdekű bejelentés tartalmazó szóbeli, vagy írásos közlés, amelyet
bejelentő személy a Visszaélés-bejelentési rendszerben a címzetthez eljuttat;

4. Bejelentő: az a személy, aki a bejelentést, a Visszaélés-bejelentési rendszerben megteszi;

5. Bejelentésben érintett személy: a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy;

6. Foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a
foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga
foglalkoztatását végzi.

7. Foglalkoztató: aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében
foglalkoztat.

8. Foglalkoztatott: az a természetes személy, aki a foglalkoztató számára és annak irányítása alatt
foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy
önmaga foglalkoztatását végzi.

9. Panasztörvény: 2023. évi XXV. törvény – a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint
a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról.

2.) Belső visszaélés-bejelentési rendszer

A Társaság által működtetett belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek
feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet
bejelenteni. A belső visszaélés-bejelentési rendszert, a Társaság megbízása alapján a Panasztörvény 19.§ (1)
bekezdésében foglaltaknak megfelelően kijelölt pártatlan személy Kertész Dóra HR manager
munkavállaló, illetve akadályoztatása esetén helyettese, Gelencsérné Vladár Renáta Office manager
munkavállaló (a továbbiakban: belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője) működteti.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője elérhetőségei:
Telefon: +36 30/588 8347; +36 30/156 8055
Munkanapokon, hétfőtől – csütörtökig : 8,00-17,00 óráig, pénteken: 8,00 -14,30 óráig.
• E-mail: visszaeles@hertz.hu
• Web: https://hertzautokolcsonzo.hu/visszaeles_bejelentes
A belső visszaélés-bejelentési rendszerben, jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre
vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

A Társaság belső visszaélés-bejelentési rendszerében bejelentést tehet:
a) a Társaság által foglalkoztatott;
b) az a foglalkoztatott, akinek a Társaságnál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya
megszűnt;
c) a Társasággal foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében
e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött;
d) az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a Társasággal szerződéses kapcsolatban áll;
e) a Társaságban tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a Társaság ügyveze-téséhez
tartozó személy;
f) a Társasággal szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses
kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve
megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy;
g) a Társaságnál tevékenységet végző gyakornok és önkéntes;
h) a Társasággal az d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni
kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó
eljárás megkezdődött, és
i) az a személy, akinek a d), e) vagy g) pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a
Társasággal megszűnt.

3.) A bejelentés módjai
1. A Bejelentést szóban vagy elektronikus úton, e-mail útján írásban lehet megtenni. A szóbeli
bejelentést telefonon vagy személyesen lehet megtenni. A személyes bejelentés megtételére előzetes
időpont egyeztetést követően a Társaság 2220 Vecsés, Hertz u.2. szám alatti székhelyén van mód
munkanapokon, a Társaság által kijelölt pártatlan személy hivatalos munkaidejének időtartama alatt.

2. A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a telefonon hozzá érkező szóbeli bejelentést
írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó
lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja.

3. Ha a bejelentő személyesen teszi meg a bejelentését, a belső visszaélés-bejelentési rendszer mű –
ködtetője a szóbeli bejelentést a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerint megtett
tájékoztatást (1. számú melléklet) követően:

a) tartós és visszakereshető formában rögzíti, vagy
b) írásba foglalja és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatko-
zó lehetőség biztosítása mellett – a bejelentő számára másodpéldányban átadja.

4. A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a szóbeli bejelentés írásba foglalása során teljes
és pontos jegyzőkönyvet köteles készíteni.

5. Szóbeli bejelentés esetén a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a bejelentő figyelmét
felhívja a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási
szabályokra (2. számú melléklet) és arra, hogy a bejelentő személyazonosságát – ha az annak
megállapításához szükséges adatokat megadja – a bejelentés kivizsgálás valamennyi szakaszában
bizalmasan kezelik.

6. Írásbeli bejelentés esetén a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője, az írásbeli bejelentés
kézhezvételétől számított 7 (hét) napon belül a bejelentés megtételéről elektronikus visszaigazolást
küld a bejelentő számára e-mail útján. A visszaigazolás keretében a bejelentő részére általános
tájékoztatást kell nyújtani az eljárási és adatkezelési szabályokról. (1. számú és 2. számú melléklet)

4.) A Bejelentés kivizsgálása
1. A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője, a hozzá érkezett bejelentésben foglaltakat a
lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított 30 (harminc)

2. napon belül kivizsgálja. Ezt a határidőt különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű
tájékoztatása mellett lehet meghosszabbítani. A bejelentőt ebben az esetben a kivizsgálás várható
időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbításának okairól röviden e-mail útján tájékoztatni kell.

3. A bejelentés kivizsgálásának és a bejelentő tájékoztatásának határideje, a meghosszabbítás esetén
sem haladhatja meg a 6 (hat) hónapot.

4. A bejelentés kivizsgálása során a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője kapcsolatot tart
a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására,
valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt.

5. A bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha
a) a bejelentést, azonosíthatatlan bejelentő tette meg (azonosíthatatlan a bejelentő, ha a bejelentő
személyére vonatkozóan – az erre vonatkozóan tett ésszerű erőfeszítések dacára – nem áll a belső
visszaélés-bejelentési rendszer működtetője számára elegendő információ);
b) a bejelentést nem a jelen Szabályzat 2.) pontjában meghatározott, a bejelentés megtételére jogosult
személy tette meg;
c) a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú
bejelentés, illetve
d) a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett személy jogainak a
bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

6. Ha a bejelentés kivizsgálása jelen Szabályzat 4.) 3. pontja szerint mellőzhető, akkor a belső
visszaélés-bejelentési rendszer működtetőjének ezen tény megállapításáig, el kell végeznie a bejelentés fogadásával, rögzítésével, valamint a bejelentéssel összefüggő tájékoztatások megadásá-
val kapcsolatos feladatokat.

7. A bejelentés kivizsgálása során értékelni kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és
meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a jogellenes vagy jogellenesnek
feltételezett cselekmények vagy mulasztások, illetve egyéb visszaélések orvoslására.

8. Ha a bejelentés tartalma alapján büntető eljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a
büntető feljelentés megtételéről.

9. A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője, a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak
mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy
tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatja. Az írásbeli tájékoztatás kizárólag akkor
mellőzhető, ha a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a bejelentőt szóban tájékoztatta,
aki a tájékoztatást – utólag is igazolható módon – kifejezetten tudomásul vette.

10.A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője, világos és könnyen hozzáférhető információt
nyújt a Belső visszaélés-bejelentési rendszer működésére, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra,
valamint a Belső visszaélés-bejelentési rendszerre és eljárásokra vonatkozóan. (2. számú melléklet)

5. ) A bejelentéssel kapcsolatos adatkezelés szabályai
1. A Belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között
a) a bejelentőnek,
b) annak a személynek, akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott, és
c) annak a személynek, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet, a bejelentés
kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a
bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők.

2. A Belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok közül haladéktalanul törölni kell
az 1. pont hatálya alá nem tartozó személyes adatokat.

3. A bejelentő személyes adatai – a nyilvánvalóan rosszhiszemű, valótlan adatokat, információkat közlő
bejelentő adatainak kivételével – csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező állami szerv vagy hatóság részére adhatók át, ha ezen állami szerv vagy hatóság az adatok kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő hozzájárult. A bejelentő személyes adatai, kifejezett hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.

4. Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és
a) ezzel összefüggésben bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, a
bejelentő személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult állami szerv, hatóság vagy személy részére
át kell adni,
b) megalapozottan valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott,
személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult állami szerv, hatóság vagy
személy kérelmére át kell adni.

5. Ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes
adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása
során a bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.

6. A visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok harmadik országba vagy nemzetközi
szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a bejelentésre
vonatkozó, a Panasztörvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén
és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor.

7. A személyazonosságát felfedő bejelentő, a bejelentésben érintett személy, illetőleg az a személy, aki
a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet, személyes adatait az erre jogosultakon
kívül más nem ismerheti meg. A bejelentést kivizsgáló személyek a vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat
eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a Bejelentés tartalmára és a
bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a bejelentésben érintett személy
tájékoztatásán túl – a Társaság más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat
lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatják meg.

8. A bejelentésben érintett személyt és azt a személyt, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi
információval rendelkezhet, a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, a
személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére
vonatkozó szabályokról. A tisztességes eljárás követelményének megfelelően biztosítani kell, hogy a
bejelentésben érintett, illetőleg a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező személy a
bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselője útján is kifejtse, és azt bizonyítékokkal támassza
alá. A bejelentésben érintett illetőleg a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező
személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás
meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását.

6.) A bejelentők védelme
1. Minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés,
a) amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és
b) amelyet a 2. fejezetben meghatározott jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak
meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

2. Hátrányos intézkedésnek minősül a bejelentő számára hátrányos cselekmény vagy mulasztás,
különösen

a) a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás vagy ezekkel egyenértékű intéz-kedések;
b) a munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a
munkaidő megváltoztatása;
c) a képzés megtagadása;
d) a negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia;
e) a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely hátrányos jogkövet-
kezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció – alkalmazása;
f) a kényszerítés, a megfélemlítés, a zaklatás vagy a kiközösítés;
g) a hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód;
h) a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmu-
lasztása, ha a foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják;
i) a határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése;
j) a károkozás, amely magában foglalja a személy jóhírnevének megsértését vagy a pénzügyi
veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is;
k) az olyan intézkedés, amelynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben
foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszonya szerinti ágazatban nem
létesíthet;
l) az egészségügyi alkalmassággal összefüggő vizsgálat előírása;
m) az áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása, és
n) az engedély visszavonása.

3. A 6.) 2. pont szerinti hátrányos intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során ,ha a
bejelentő a bejelentés megtételének jogszerűségét bizonyítja:
a) vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, és
b) a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés
megtételére alapos indokkal és nem a Bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor.

4. A bejelentés jogszerű megtétele esetén, a bejelentő nem tekinthető a törvény által védett titok
nyilvánosságra hozatalával összefüggő korlátozást vagy más, az információfelfedésre vonatkozó
jogszabályi korlátozást megszegőnek, és az ilyen bejelentés tekintetében nem terheli felelősség, ha a
bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett
körülmények feltárásához.

5. A bejelentés jogszerű megtétele esetén, a bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő
információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a bejelentő az
információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el. A
bejelentő a bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a bejelentő alapos okkal
feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához. A
Bejelentő a 6.) 4-5. pontokban foglaltakra valamennyi hatósági vagy bírósági eljárás során – a Bejelentés
megtétele jogszerűségének bizonyítása mellett – hivatkozhat.

6. A bejelentés megtétele jogszerű, ha
a) a bejelentő a bejelentését a visszaélés-bejelentési rendszerben a jelen szabályzatban, illetve a
Panasztörvényben meghatározott szabályok szerint tette meg;

b) a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavég-
zéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerezte, és

c) a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó,
bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.

7. A bejelentőre vonatkozó védelemben részesül, aki
a) a jogszerű bejelentést tevő bejelentő részére segítséget nyújt a bejelentés megtétele során,
b) a jogszerű bejelentést tevő bejelentővel kapcsolatban álló olyan személy – így különösen a bejelentő
munkatársa vagy családtagja -, akit az 6.) 2. pont szerinti hátrányos intézkedés érhet.

7.) Vegyes rendelkezések
1. A jelen Szabályzatban részletesen nem szabályozott kérdésekben a Panasztörvényben foglaltak az
irányadók.

2. Jelen „Szabályzat” rendelkezéseit a Panasztörvény 56.§ (1) bekezdése alapján, 2023. december 17.
napjától kell alkalmazni.

1. számú melléklet
ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ

BEJELENTŐVÉDELMI ÜGYVÉDI TEVÉKENYSÉG SORÁN VÉGZETT ADATKEZELÉS
A BELSŐ VISSZAÉLÉS-BEJELENTÉSI RENDSZER KERETEI KÖZÖTT
ELENGEDHETETLENÜL SZÜKSÉGES SZEMÉLYES ADATOK KEZELÉSE VONATKOZÁSÁBAN

1. Adatkezelő
Tájékoztatjuk Önt, hogy Dr. Póth Antal egyéni ügyvéd (a továbbiakban: „Bejelentővédelmi Ügyvéd”)
a bejelentésekkel kapcsolatban az alábbiak szerint kezeli a személyes adatokat:

2. Az adatok forrása
Az adatok forrása a Bejelentő. Bejelentést tehet („Bejelentő”)
a) a Bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység ellátására megbízást adó megbízójának („továbbiakban:
„Megbízó”) munkavállalója;
b) a Bejelentővédelmi Ügyvéd Megbízójának szerződéses viszonyban álló személy;
c) az, akiknek a bejelentés megtételéhez vagy a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslásához vagy
megszüntetéséhez méltányolható jogos érdekük fűződik.
Az adatok szolgáltatása a bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység folytatásának az előfeltétele, az adatok
közlésének elmaradása e tevékenységet elnehezíti vagy lehetetlenné teszi. Felhívjuk a Bejelentők
figyelmét, hogy a személyes adatokat külön hozzájárulás hiányában a Bejelentővédelmi Ügyvéd NEM
továbbítja a panaszolt Megbízónak.

3. Kezelt személyes adatok
A bejelentéssel összefüggésben az alábbi személyek személyes adatai kezelésére kerül sor:
a) Bejelentő személy neve, beosztása, szervezeti egysége (jogi személy esetében a bejelentést benyújtó
törvényes képviselőjének neve is és székhelye is) és a bejelentésben megadott egyéb személyes adatok,
b) bejelentésben érintett személy neve, beosztása, szervezeti egysége:
I. akinek a magatartása vagy mulasztása a bejelentésre okot adott,
II. aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet.
c) a bejelentés vizsgálatában és a kapcsolódó intézkedésekben közreműködő személy neve, beosztása,
szervezeti egysége
d) a bejelentés vizsgálata során keletkezett dokumentumokban esetlegesen rögzített egyéb személyes
adatok.
A bejelentéssel összefüggésben
a) csak a bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adat kezelésére kerül sor
(ez lehet különleges és bűnügyi személyes adat is),
b) kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy
megszüntetése céljából történik személyes adat kezelése.

4. Adattovábbítás
A Bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentést a Megbízóhoz továbbítja, de a Bejelentő azonosítását lehetővé
tevő adatok tekintetében titoktartásra köteles, ezért a bejelentésnek a Bejelentő azonosítását lehetővé
tevő adatot nem tartalmazó kivonatát küldi meg a Megbízónak, kivéve, ha titoktartási kötelezettsége alól
a Bejelentő előzetesen, írásban felmentést adott. A Bejelentő személyazonosságát – ha az annak
megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan
kezelik.
A bejelentéssel összefüggésben
a) adattovábbítás történik a Megbízó részére,
b) adattovábbítás történhet a bejelentés kivizsgálásában közreműködő külső szervezet részére, továbbá
c) más államba vagy nemzetközi szervezethez (a címzett által tett, a bejelentésre vonatkozó, a
panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV. törvényben foglalt szabályok
betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén lehet).

A bejelentéssel összefüggésben megismert
a) személyes adat csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező
szerv részére adhatók át, ha
I. e szerv annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy
II. az adatai továbbításához az érintett egyértelműen hozzájárult;
b) személyes adat az érintett egyértelmű hozzájárulása nélkül nem hozható nyilvánosságra.

5. Rosszhiszemű bejelentés
Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a Bejelentő rosszhiszeműen, döntő jelentőségű valótlan információt közölt
és
a) ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatai
átadásra kerülnek az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére (pl.: nyomozó hatóság),
b) alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes
adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére
át kell adni.

6. Az adatkezelés célja
Valamennyi személyes adat gyűjtése, feldolgozása, felhasználása, valamint az elektronikus adatok
megőrzése és törlése tekintetében: a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló 2013. évi CLXV.
törvény szerinti bejelentővédelmi ügyvédi tevékenység ellátása és a bejelentés kivizsgálása és a
bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslását, vagy megszüntetését szolgáló intézkedések
kezdeményezése és végrehajtása, valamint az intézkedések nyomonkövetése és nyilvántartása.

7. Az adatkezelés jogalapja és időtartama
Kezelt személyes adatok Adatkezelés jogalapja Adatkezelés időtartama
természetes személy
bejelentőnek a bejelentés
kivizsgálásához
elengedhetetlenül szükséges
személyes adatai (ideérve a
különleges adatokat és a
bűnügyi személyes adatokat

is)

hozzájárulás

a hozzájárulás visszavonásáig, de

legkésőbb

a) ha a bejelentés nem megalapozott
azonnal törlésre kerül,
b) ha további intézkedés nem
szükséges, a vizsgálat befejezését
követő 60 napig
c) ha a vizsgálat alapján intézkedés
megtételére kerül sor, a bejelentés
alapján indított eljárások jogerős
lezárásáig

jogi személy bejelentő esetén
a bejelentést benyújtó
törvényes képviselő neve

jogi kötelezettség
teljesítése (2013. évi
CLXV. tv. 14. § (6)
bekezdés) a) ha a bejelentés nem megalapozott
azonnal törlésre kerül,
b) ha további intézkedés nem
szükséges, a vizsgálat befejezését
követő 60 napig
c) ha a vizsgálat alapján intézkedés
megtételére kerül sor, a bejelentés
alapján indított eljárások jogerős
lezárásáig

annak a természetes
személynek a bejelentés
kivizsgálásához
elengedhetetlenül szükséges
személyes adatai (ideértve a
különleges adatokat és a
bűnügyi személyes adatokat
is), akinek a magatartása
vagy mulasztása a
bejelentésre okot adott

közérdek

9

annak a természetes
személynek a bejelentés
kivizsgálásához
elengedhetetlenül szükséges
személyes adatai (ideértve a
különleges adatokat és a
bűnügyi személyes adatokat
is), aki a bejelentésben
foglaltakról érdemi
információval rendelkezhet közérdek

8. Az Ön jogai
Hozzájárulását bármikor visszavonhatja, azonban a hozzájárulás visszavonása nem érinti a
hozzájáruláson alapuló, a visszavonás előtti adatkezelés jogszerűségét. A Bejelentővédelmi ügyvéd a
hozzájárulás visszavonását követően is kezelheti a személyes adatokat jogi kötelezettségei teljesítése
vagy jogos érdekei érvényesítése céljából, ha az érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez
fűződő jog korlátozásával arányban áll. Ezen túlmenően különösen az alábbi jogok illetik meg:
a) tájékoztatáshoz való jog:
a Bejelentővédelmi ügyvéd – a tisztességes és átlátható adatkezelés elvének megfelelően – a
jogszabályokban meghatározottak szerint az érintett rendelkezésére bocsátja a jogszabályokban előírt
információkat.
A Bejelentővédelmi ügyvéd akkor is az érintett rendelkezésére bocsátja a jogszabályokban
meghatározott információkat, ha a személyes adatokat nem az érintettől szerezték meg, kivéve, ha a
személyes adatoknak valamely uniós vagy tagállami jogban (így különösen az Üttv.-ben) előírt szakmai
titoktartási kötelezettség alapján, ideértve a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettséget is,
bizalmasnak kell maradnia,
b) hozzáféréshez való jog:
az érintett jogosult arra, hogy a Bejelentővédelmi ügyvédtől visszajelzést kapjon arra vonatkozóan, hogy
személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha igen, akkor jogosult arra, hogy a személyes
adatokhoz és a jogszabályban meghatározott információkhoz hozzáférést kapjon. A Bejelentővédelmi
ügyvéd az adatkezelés tárgyát képező személyes adatok másolatát egy alkalommal díjmentesen az
érintett rendelkezésére bocsátja. Az érintett által kért további másolatokért a Bejelentővédelmi ügyvéd
az adminisztratív költségeken alapuló, ésszerű mértékű díjat számíthat fel. Ha az érintett elektronikus
úton nyújtotta be a kérelmet, az információkat a Bejelentővédelmi ügyvéd – az érintett eltérő kérése
hiányában – széles körben használt elektronikus formátumban bocsátja rendelkezésre. A másolat
igénylésére vonatkozó jog nem érintheti hátrányosan mások (így különösen a Bejelentővédelmi ügyvéd
ügyfelének minősülő, polgári jogi igényét érvényesítő személy) jogait és szabadságait, a hozzáférés –
függetlenül a másolat igénylésétől – az ügyvédi titoktartási rendelkezésekkel összhangban biztosítható,
c) helyesbítéshez való jog:
az érintett kérheti, hogy a Bejelentővédelmi ügyvéd indokolatlan késedelem nélkül helyesbítse a rá
vonatkozó pontatlan személyes adatokat, illetőleg a hiányos személyes adatait egészítse ki,
d) törléshez való jog:
az érintett kérheti, hogy a Bejelentővédelmi ügyvéd indokolatlan késedelem nélkül törölje a rá
vonatkozó személyes adatokat, amely kérelem teljesítésének megtagadására csak a jogszabályok által
meghatározott esetekben van lehetőség, így különösen, ha az adatkezelés szükséges a személyes adatok
kezelését előíró, a Bejelentővédelmi ügyvédre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti
kötelezettség teljesítése céljából, illetve jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve
védelméhez. Ha az adatkezelési kötelezettséget jogszabály írja elő, a Bejelentővédelmi ügyvéd az
érintett adatát nem törölheti,
e) korlátozáshoz való jog:
az érintett jogosult arra, hogy kérésére a Bejelentővédelmi ügyvéd korlátozza az adatkezelést, ha

– az érintett vitatja a személyes adatok pontosságát (ez esetben a korlátozás arra az időtartamra
vonatkozik, amely lehetővé teszi, hogy a Bejelentővédelmi ügyvéd ellenőrizze a személyes adatok
pontosságát),
– az adatkezelés jogellenes és az érintett ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának
korlátozását,
– a Bejelentővédelmi ügyvédnek már nincs szüksége a személyes adatokra adatkezelés céljából, de az
érintett igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez,
vagy
– az érintett a tiltakozáshoz való jogával élve tiltakozott az adatkezelés ellen (ez esetben a korlátozás
arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy a Bejelentővédelmi ügyvéd jogos
indokai elsőbbséget élveznek-e az érintett jogos indokaival szemben),
f) a személyes adatok helyesbítéséről, törléséről, az adatkezelés korlátozásáról tájékoztatott címzettekről
történő tájékoztatáshoz való jog:
a Bejelentővédelmi ügyvéd minden olyan címzettet tájékoztat a személyes adatok érintett kérésre történő
helyesbítéséről, törléséről vagy adatkezelés-korlátozásról, akivel, illetve amellyel a személyes adatot
közölték, kivéve, ha ez lehetetlennek bizonyul, vagy aránytalanul nagy erőfeszítést igényel.
Az érintettet kérésére a Bejelentővédelmi ügyvéd tájékoztatja e címzettekről,
g) adathordozhatósághoz való jog:
ha az adatkezelés jogalapja az érintett hozzájárulása, akkor az érintett jogosult arra, hogy
– a rá vonatkozó, általa a Bejelentővédelmi ügyvéd rendelkezésére bocsátott személyes adatokat tagolt,
széles körben használt, géppel olvasható formátumban megkapja,
– ezeket az adatokat egy másik adatkezelőnek továbbítsa anélkül, hogy ezt akadályozná a
Bejelentővédelmi ügyvéd a,
– ha ez technikailag megvalósítható, kérheti a Bejelentővédelmi ügyvédtől a személyes adatok
adatkezelők közötti közvetlen továbbítását,
h) tiltakozáshoz való jog:
az érintett jogosult arra, hogy a saját helyzetével kapcsolatos okokból bármikor tiltakozzon személyes
adatainak a Bejelentővédelmi ügyvéd vagy egy harmadik fél jogos érdekei alapján végzett feladata
végrehajtásához szükséges kezelése ellen. Ebben az esetben a Bejelentővédelmi ügyvéd a személyes
adatokat nem kezeli tovább, kivéve, ha bizonyítja, hogy az adatkezelést olyan kényszerítő erejű jogos
okok indokolják, amelyek elsőbbséget élveznek az érintett érdekeivel, jogaival és szabadságaival
szemben, vagy amelyek jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez
kapcsolódnak.
i) jogorvoslathoz való jog:
ha az érintett megítélése szerint a rá vonatkozó személyes adatok kezelése sérti a jogszabályi előírásokat,
panaszt tehet az adatvédelmi felügyeleti hatóságnál, illetve bírósági jogorvoslatra jogosult.
Az érintett az adatkezeléssel kapcsolatos kérelmeit benyújthatja
– postai úton a 1142 Budapest, Balázs park 11. 4. em. 14. címen,
– személyesen az Ügyvédi Iroda székhelyén (1142 Budapest, Balázs park 11. 4. em. 14.),
– telefonon (+36-30-476-5209),
– e-mailben (drpothantal@gmail.com).

9. Jogorvoslati lehetőségek
Az érintett az adatkezelés jogszerűsége kapcsán a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság
Hatóság (1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11., postacím: 1374 Budapest, Pf. 603., honlap:
www.naih.hu, telefon: +36 (1) 391-1400, fax: +36 (1) 391-1410, központi e-mail cím:
ugyfelszolgalat@naih.hu) eljárását kezdeményezheti, illetőleg választása szerint a saját belföldi
lakóhelye (belföldi tartózkodási helye) vagy a Bejelentővédelmi ügyvéd székhelye szerinti
törvényszékhez fordulhat. A lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszéket megkeresheti a
http://birosag.hu/ugyfelkapcsolati-portal/birosag-kereso oldalon.

2. számú melléklet

A BEJELENTŐ TÁJÉKOZTATÁSA AZ ELJÁRÁSI SZABÁLYOKRÓL

Tisztelt Bejelentő!

A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő 2023.
évi XXV. törvény (továbbiakban: Panasztörvény) és az Erian Solutions Szolgáltató Korlátolt
Felelősségű Társaság Visszaélés-bejelentési szabályzata (továbbiakban: Szabályzat) alapján a
következő tájékoztatást adom Önnek.
1. Tájékoztatás a Panasztörvény szerinti belső visszaélés-bejelentési rendszerekre és eljárásokra
vonatkozóan.
A Panasztörvény szerint Ön a bejelentését több csatornán is megteheti. Az első lehetőség, ha panaszát,
közérdekű bejelentését az állami szerveknél, helyi önkormányzatoknál teszi meg. Közérdekű
bejelentését a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében
(https://www.ajbh.hu/kozerdeku-bejelentes-benyujtasa) saját nevében, vagy akár azonosítás nélkül is
megteheti. A közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer
üzemeltetéséről az alapvető jogok biztosa gondoskodik.
Ugyancsak az „első körös” lehetőségek közé tartozik, ha a bejelentést a foglalkoztatójánál teszi meg. A
Panasztörvény szerint a bejelentésre a foglalkoztatóval jogviszonyban álló személyek széles köre
jogosult. A foglalkoztatónál történő bejelentés eljárási szabályairól jelen Tájékoztató 2. pontjából
informálódhat.
A Panasztörvény kiemelt figyelmet fordít a visszaélés-bejelentők védelmére. Minden, a bejelentő
számára hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és amelyet a
foglalkoztatóval meghatározott jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg,
jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.
A bejelentés megtétele jogszerű, ha a bejelentő a bejelentését a Visszaélés-bejelentési rendszerek
valamelyikén, a Panasztörvényben meghatározott szabályok szerint tette meg, a bejelentő a bejelentéssel
érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos
tevékenységével összefüggésben szerezte, és a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel
érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.
2. Szóbeli bejelentő tájékoztatása az eljárási szabályokról
Az Erian Solutions Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság saját belső visszaélés-bejelentési
rendszerét a Társaság megbízása alapján a Panasztörvény 50.§-ban foglaltaknak megfelelően
bejelentővédelmi ügyvéd közreműködésével működteti.
A bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentésben foglaltakat a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb
a bejelentés beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül kivizsgálja. Ezt a határidőt különösen
indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet meghosszabbítani. A bejelentőt ebben
az esetben a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbításának okairól tájékoztatni
kell. A bejelentés kivizsgálásának és a bejelentő tájékoztatásának határideje a meghosszabbítás
esetén sem haladhatja meg a hat hónapot.
A bejelentés kivizsgálása során a bejelentővédelmi ügyvéd kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek
keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további
információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt.
A bejelentést a Panasztörvényben és a Szabályzatban meghatározott okok alapján a bejelentővédelmi
ügyvédnek nem kell kivizsgálnia. Ilyen ok, ha a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg, ha
olyan személy tette meg, aki az Erian Solutions Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társasággal kapcsolatosan nem jogosult bejelentés megtételére, ugyanaz a személy, ugyanazt, a korábban már
megtett bejelentést teszi meg, ismételten vagy ha a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a
bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából
eredő korlátozásával nem állna arányban.
A bejelentés kivizsgálása során értékelni kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát,
és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a jogellenes vagy jogellenesnek
feltételezett cselekmények vagy mulasztások, illetve egyéb visszaélések orvoslására.
Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a büntető
feljelentés megtételéről.
A bejelentővédelmi ügyvéd a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés
indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről
a bejelentőt írásban tájékoztatja. Az írásbeli tájékoztatás akkor mellőzhető, ha a bejelentővédelmi
ügyvéd a bejelentőt szóban tájékoztatta, aki a tájékoztatást – utólag is igazolható módon – kifejezetten
tudomásul vette.